Sziasztok..

Sajnos megint késni fog a rész..ne haragudjatok..:S

12. rész

 Sziasztok.Itt az új rész..elég rövidre sikerült. A következő megígérem hosszabb lesz. Komizzatok iratkozzatok fel..:)

Rebeka szemszöge*

-Most azonnal mondjátok el hogy mi ez az egész-fakadtam ki
-Miről beszélsz?-értetlenkedett anya
-Oh szóval nem tudod. Mindjárt megmutatom- felszaladtam a szobámba és lehoztam azt a képet amit még reggel találtam arról a bizonyos kisfiúról
-Nos...elmondanátok hogy miért van az, hogy Zayn családjának ugyan ez a kép megvan a családi fotó albumukban mikor azt mondjátok hogy nem ismeritek őket?- csaptam le a képet az asztalra.
-Ideje elmondanunk az igazat-köszörülte meg a torkát apa.
-Hallgatlak titeket!-ha arra gondolok ami ma este történt még mindig kiráz a hideg. Ki nyitottam azt a fénykép albumot és ugyan az a kép volt benne ami nekem is megvan a drága kis szerelmemről. Ez nem lehet véletlen. Ha ma este nem derítem ki hogy mi az igazság...soha nem fogom megtudni.
-Becky menj fel a szobádba.-szólalt meg anya.
-Dehogy megyek! Én is kíváncsi vagyok  dolgokra úgy hogy maradok.
-Mire vagy kíváncsi?-fordult hozzám anya.
-Mindenre!
-Rendben...Emlékszel mikor kisebb voltál és olyan hirtelen elköltöztünk a régi házunkból ide? Akkor voltam terhes Beckyvel. Jól megérezted ismerjük Zaynt és az egész családját. Ő volt a legjobb barátod. Az apja a cégünk alkalmazottja volt és én voltam a főnöke. Egyik este kicsit berúgtam és lefeküdtem fele. Rá 9 hónapra megszületett Becky
-Várjunk csak! Ezt úgy értsem hogy...

-Igen..Becky Zayn féltestvére.
-Nem! Nem! Nem!-rohant ki a házból Becky.
-Akkor ezért költöztünk el ilyen gyorsan.-rogytam le a földre.
-Nem volt már választásunk! A cég csődbe ment volna ha kiderült volna hogy én egy alkalmazottól várok gyereket!
-Jézusom! Azt a rohadt céget jobban féltetted mint a családodat? És te apa...ilyen könnyen megtudtad bocsátani hogy a feleséged megcsalt??
-Szeretem anyádat..bármit megtudnék neki bocsátani.
-De ez már beteges-emeltem fel a hangomat.-Zaynnek az anyja mit szólt ehhez?
-Miatta költöztünk ide. Megfogatta hogy nem szól senkinek a történtekről. De viszonyt egy kikötése volt: tartsuk távol magunkat tőlük. Ezért sem lehetsz együtt Zaynnel ha az anyja megtudja hogy a mi lányunk vagy...a divatcégünknek annyi.
-Ezt nem hiszem el! Mikre vagytok képesek. Undorítóak vagytok. Sajnálom hogy a szüleim vagytok. Álmotokban se merjétek azt hinni hogy a ti hülyeségetek miatt szakítok Zaynnel. Szarok a divat cégetekre. Ti csináltátok magatoknak..főleg te anya..nem én fogok a te hibád miatt szenvedni.-felmentem a szobámba összepakoltam pár ruhámat és vissza lementem.
-Hova mész?-kérdezték egyszerre a szüleim.
-Ne érdekeljen titeket. Ne aggódjatok nem leszek öngyilkos...de ez nekem  most egyszerre sok volt..
-Megértem. De Zaynnel szakítanod kell. A családod miatt!-motyogta anya.
-Ezt remélem te sem gondoltad komolyan...-csaptam be magam után az ajtót
 Becky ott ült az ajtó előtt kisírt szemekkel. Azok után amiket mostanában tett még így sem bírtam megsajnálni. Gondolom az lett volna helyes ha megölelem és vigasztalom jó nővérhez méltóan...de ez nekem nem ment. Ott hagytam és elindultam a parkba..felhívtam Jeremyt hogy pár napig lehetek-e nála. Le ültem egy padra és elkezdtem töprengeni...
Mikor Zaynnel legelőször találkoztam ezért volt már akkor is nagyon ismerős. Írtam neki egy üzenetet hogy amint tud jöjjön a parkba. Neki is meg kell tudnia a történteket. Felhúztam a térdemet, nagyon fáztam.
-Szia.-jelent meg mellettem Zayn-Kéred a pulcsimat??
-Köszi nem. Nem akarom hogy megfázz.
-Én meg azt nem akarom hogy te megfázz úgy hogy légy szíves fedd fel. Nagyon rossz kedved van. Történt valami?-ölelt át.
-Zayn! A szüleink soha nem fogják elfogadni hogy együtt vagyunk.-suttogtam.
-Honnan veszed? Mi történt??
Mikor elmondtam neki a történteket látszott a szemében a fájdalom.
-Becky...a húgom??-akadt ki
-Az. A szüleim a hülye cégüket féltik. Félnek ha megtudják a szüleid hogy én az ő lányuk vagyok és veled vagyok együtt akkor vége a karrierüknek.
-Engem nem érdekel hogy ők mit szarakodnak. Azt viszont nem fogom hagyni hogy emiatt ne lehessünk együtt..! Annál sokkal jobban szeretlek hogy elveszítselek.
                                                                                ~o~
-Esküszöm neked anyádéknak van valami bibije fejben-kerekedett ki a szeme Jernek.
-Ezt én már mikor megmondtam-sóhajtottam.
-Rebekah..! Itt van a húgod-hallatszott kintről Jer anyjának hangja.
Kimentem és Becky ott űlt egy széken
-Mit akarsz?-ültem le mellé.
-Sajnálom a történteket. Azért jöttem hogy bocsánatot kérjek.
-Nem gáz hogy mondhatni a saját testvéredre voltál rámászva??? Hasonlítasz anyánkra. Nyugodtan te is elfelejthetsz engem. Ne gyere a tevstvéri összetartással meg ilyen hülyeségekkel mert nem érdekelsz.

,,,

Sziasztok..kicsit késni fog a rész..de amint tudom hozom..:)

11.rész

 Sziasztok..kicsit megkésve de itt az új rész. Niallnek előre is boldog Születésnapot..<3 légy szíves komizzatok& iratkozzatok fel..:)


Rebekah szemszöge*
Reggel Zayn ágyában ébredtem. Olyan csodálatos volt az előző este. Felültem az ágyba de Zaynt akkor sem találtam sehol. Kinyílt a szoba ajtó és Zayn egy hatalmas tálca étellel a kezében lépett be.
-Gondoltam..éhes vagy-rántotta meg a vállát.

-Köszi-mosolyogtam- Nincs kedved besegíteni megenni ezt a sok kaját??
-Bocs..de nem vagyok éhes..Remélem nincs estére programod??!!
-Tudtommal nincs. Csak max fél óra múlva haza kell mennem. Senki nem lesz otthon és nekem kell átvenni valamilyen csomagot.
-Nem akarom hogy itt hagyj-húzott az ölébe-Este ilyen családi vacsora lesz itt nálunk. Ééés számodra kötelező hogy itt legyél.
-Értettem főnök-kacsintottam.-Remélem hogy értem jössz majd.
-Sokba fog ez neked kerülni de okéé.-jelent meg huncut mosoly az arcán
Elkezdtem  töprengeni a tegnap történteket. Egy dolog nagyon aggasztott. Zayn észre vette hogy töröm a kis buksimat és persze rögtön meg is kérdezte hogy min.
-Min gondolkozol ennyire?
-Azon hogy tegnap mit keresett ott a házunknál Tyler...
-Biztos a drága húgodhoz ment.
-A-a.-ráztam a fejemet-Azt mondta anyám hívta oda. De minek??!
-Nem tudom
-Én viszont megyek. Este találkozunk-csókoltam meg.
-Hazaviszlek ha akarod...de tényleg sokba lesz
-Benne vagyok.  Majd meghálálom valahogy-pirultam el.
                                                                           ~o~
A legjobb dolog abban ha egyedül vagy otthon hogy sokat tudsz gondolkozni. Rettentően idegesített az hogy Tyler minek volt itt és mit akart?! Gondoltam első sorban arra hogy Becky elmondta anyának a történteket és azért akar beszélni vele. Ez elég hülyeségnek tűnt úgy hogy maradt az a lehetőség amitől kimondani is tartottam: azért hívta ide hogy rólam és Zaynről beszéljenek. Tylerről eltudom képzelni hogy mindent megtesz azért amit megakar kapni..és engem nagyon megakart. Kicsit elkel terelni a figyelmemet ezekről a dolgokról. Felmentem a szobámba és elkezdtem kipakolni az író asztalomat. Itt az ideje hogy rendet rakjak mert hatalmas a kupi..A nagy takarítás közepette egy olyan képet találtam amit már nagyon hiányoltam. A kis kori szerelmemről egy kép,,,

Milyen kis édes volt. Vajon most hogy nézhet ki?!! Biztos bolondulnak érte a lányok..
Miután a szobámba rendet raktam lementem a nappaliba Tv-t nézni. Ahogy a dohányzó asztalra pillantottam észre vettem hogy anya itthon hagyta a telefonját. Hirtelen érkezett rá egy üzenet nem mástól mint Tylertől. Nem érdekel hogy a szüleim kifognak akadni hogy kutakodok de érzem hogy Tyler és a drága édesanyám terveznek valamit. Rámentem az üzenetre amiben ez állt:
" Igazad van! Tényleg megkell oldanunk ezt a problémát.! Benne vagyok a tervben..;) "
Véleményem szerint számomra ez az üzenet nem túl biztató..Nyílt a bejárati ajtó így inkább letettem a telefont.
-Hol voltál éjszaka?-állított be anya.
-Miért is kéne róla tudnod??
-Ha Zaynnel voltál én..én nem is tudom mit csinálok veled!!!
-Most meg kéne ijednem igaz?!
-Nem beszélhetsz így velem..Az anyád vagyok ha nem tűnt fel.
legszívesebben rá vágtam volna hogy nem tűnt fel. De inkább megrántottam a vállamat és felmentem a szobámba készülődni. Mikor kész voltam lementem vissza hisz Zayn bármelyik percben itt lehet.
-Hova készülsz?-nézett fel az újságból anya.
-Zaynnel és a szüleivel vacsorázok.
-Csak vacsoráznál ha el engednélek.
-Nem kéredzkedtem. Oh csengettek majd én nyitom...
Kinyitottam az ajtót és megöleltem Zaynt..
-Gyere be egy kicsit-mondtam
-Biztos?-ráncolta a homlokát..
-Egyszer megkel szoknia hogy együtt vagyunk úgy hogy igen.
-Jó estét Mrs. Clarkson -köszönt Zayn. Anya csak valamit dörmögött az orra alatt.
-Nos..akkor mi megyünk is-törtem meg a kínosan beállt csendet.
-Mondtam hogy nem mész sehova. Főleg ezzel nem!
-Egy baj van ezzel: nem érdekel a véleményed. Ja és szeretem " ezt". Na menjünk..Csókszi anya.
Nem sok idő múlva a Malik ház előtt voltunk de én megálltam a küszöbön.
-Mi a baj kicsim??
-Semmi. Csak..annyira szégyellem magamat anyám helyett és..
-Ne fojtasd..! -Csókolt meg.- Be kéne menni mert megfázol.
-Oké.
Vacsora után elkezdtünk beszélgetni.
-Zayn segítenél nekem egy kicsit?-szólalt meg Zayn apukája
-Ahha. Mindjárt jövök.-nyomott egy puszit a homlokomra.
-Annyira ismerős a neved-szürcsölte a kávéját Mrs. Malik
-Nem tudom..
-Mutatok Zaynről kis kori képeket.
Bementünk a nappaliba és előkerült egy album. Leültünk és kinyitottam. Majdnem kiesett a könyvecske a kezemből. Teljesen lefagytam.
-Rosszul vagy?
-Nem..de most mennem kell.-kaptam fel a táskámat. Kimentem Zaynhez hogy elköszönjek tőle.
-Történt valami hogy el akarsz menni? Nagyon sápadt vagy..mi a baj?
-Semmi-hazudtam majd megcsókoltam és elmentem. Egész haza felé vezető úton azon gondolkoztam hogy ez hogy lehet vagy hogy mit csináljak. Legbelül tudtam az igazat de féltem kimondani. Mikor haza értem majdnem szó szerint betéptem az ajtót. Szerencsére a szüleim a nappaliba űltek.
-Mondjátok el az igazat! Most!!...

10.fejezet

 Sziasztok..kicsit megkésve de itt az új rész..kíváncsi vagyok hogy hogy tetszik nektek a blog úgyhogy légyszí komizzatok vagy íratkozzatok fel. Remélem tetszeni fog ez a rész..megpróbálom minnél hamarabb hozni a kövit..:)
* 1 héttel később*
Zayn szemszöge*
-Örülök neki hogy végre találtál egy olyan lányt aki nem csak a pénzedért van veled. Ahogy látom nagyon boldoggá tesz téged..biztos jól összeilletek. De mit mondtál? Hogy is hívják??-szaladgált ki-be a konyhából anya.
-Rebekah Clarkson. Amúgy ma úgy is megismered mert elhívtam magammal az esküvőre..! Remélem, hogy nem baj.
-Ismertem egy ilyen nevű kislányt! De biztos, hogy nem ő az. Nem baj,!

Rebekah szemszöge*
Anyával és Beckyvel már több mint 3 napja nem beszéltem. Drága szüleim pontosabban drága édesanyám megfogadta hogy amíg nem szakítok Zaynnel addig nem szól hozzám. Ha bele gondolok nem is olyan nagy tragédia ez a dolog. Legalább nem kezdődik azzal minden reggelem, hogy valami miatt kioktatnak. Becky meg jobbnak látta, hogyha nem szól hozzám mert félt hogy kikotyogom azt az esetet Tylerrel.
Ma van annak a bizonyos esküvőnek a napja. Besütöttem a hajamat. és összekontyoltam. Egy kicsit kisminkeltem magamat. Elméletileg Zayn 3 órára jön értem. Előkaptam a szekrényből a tegnap este vett ruhámat. Három negyed háromkor megszólalt a csengő. A kezembe kaptam a táskámat és a magassarkúmat, gyorsan leszaladtam a lépcsőn és szó szerint kitéptem az ajtót.

-Szia Za..-amilyen lendülettel belekezdtem olyan gyorsan be is fejeztem a mondatot-Csak te vagy az Tyler.
-Jobban örültem volna ennek cica..: olyan jó látni téged..hiányoztál!
-Hát cica ezt várhatod-fintorogtam- Jaa nincs itthon a húgom ha őt keresed.
-Anyukád hívott ide..ne is kérdezd miért fogalmam sincs. Hallom összejöttél hogy is hijjákkal.
-Zayn a neve és igen. Talán zavar??-Tyler mögött megjelent Zayn-Ha most megbocsátasz Tyler most megyek. Anyát keresd meg. Páá
Átléptem Tyleren és oda léptem Zaynhez majd megcsókoltam.
-Gyönyörű vagy-suttogta Zayn-Mehetünk?

-Köszi-pirultam el-Persze..induljunk.
Zayn szüleivel a templom előtt találkoztunk. Mikor megismertem az anyukáját az az érzés fogott el, hogy ismerem őt. Most már tényleg utána kell járni hogy miért érzem ezt így. A templomi szertartás után a Malik háznál volt ilyen kis ünnepség. Leültem egy kis asztalhoz elvettem egy pohár pezsgőt és néztem az ifjú párt.
-Na, hogy tetszik a házunk??-űlt le mellém Zayn.
-Még nem néztem szét-kortyoltam bele az italomba. Soha nem volt az erősségem az ha ilyen eseményeken kell megjelennem. Főleg hogy itt senki mást nem ismerek csak a pasimat akinek viszont nem sok ideje van rám mert a házaspár mellett kell egész este lenni.
-Majd később körbe vezetlek de most itt kell hogy hagyjalak. Valami hülye beszédet kell mondanom-nyomott egy puszit a homlokomra majd eltűnt a tömegbe. Nem figyeltem Zayn beszédére hanem inkább nézelődtem. Pár perc múlva bejelentették hogy a menyasszony eldobja a csokrot. A legtöbb lány egy kupacba gyülekezve várta hogy övé legyen a csokor. Mikor a lány eldobta a csokrot nagyon nagy meglepetésemre az én ölemben landol a kis fehér virágegyüttes. A többi lány irigykedve nézett rám amit meg is értek. Később feltaláltam magamat Alesix és Samantah nevű csajokkal jót buliztunk. Elkezdtünk táncolni majd két kéz ölelt át hátulról.
-Gyere körbevezetlek-suttogta a fülembe a 2 kéz tulajdonosa. Megfordultam és elindultam a ház ajtó felé.
-Nos..mit mutassak meg először?
-Hmm..a szobádat-vágtam rá. Megfogta a kezemet felmentünk egy csiga lépcsőn majd be a folyosón lévő első szobába.

-Woww..gyönyörű ez a szoba-motyogtam.
-Szeretlek-vigyorgott Zayn
-Miért van olyan érzésem, hogy te már rosszra gondolsz?-ráncoltam a homlokomat.
-Dehogy is..tévedsz!-ült le az ágyra én meg mellé majd átkarolt.
-Olyan gyönyörű vagy!-csókolt meg majd belefektetett az ágyába. Megint megcsókolt majd lassan áttért a nyakamra. Megfogta a ruhámon a cipzárt és óvatosan lehúzta.
-Zayn-suttogtam..
-Mi az?-mosolygott.
-Semmi-dobtam a földre a nyakkendőjét. Hirtelen letépte rólam a ruhámat.
-Na..volt értelme ennyi pénzt kiadni a ruháért-nevettem fel........

Sziasztok

Helloo.! :) Ne haragudjatok de kicsit késni fog a kövi rész..a suli kezdés kicsit felborította a dolgokat. Amint tudom hozom a részt..!