16.rész

 Sziasztok..itt az új rész....jó lenne ha komiznátok mert kezdem azt hinni hogy csak 1-2 ember olvassa a blogot..:S

Rebekah szemszöge*

Reggel mikor megakartam ölelni Zaynt csak az üres ágyat fogtam meg. Hunyorogva elkezdtem keresni Zaynt, de nem volt a szobában. Magamra "akasztottam" a múltkor itt hagyott köntösömet és lementem a nappaliba. Zayn a kanapén ült és valamiről elmélyülten beszélgetett a szüleivel..még azt se vette észre hogy lementem.

-Jó reggelt-szólaltam meg.

-Felkeltél?-fordult hátra Zayn

-Nos..akkor beszéljétek meg hogy hogyan legyen-mosolygott a fiú apja, majd mindkét szülő kivonult a szobából.

-Ezt mire értette?-ültem le Zayn mellé. Kezdtem megijedni hogy rájöttek hogy kiknek a gyereke vagyok.

-Semmi olyasmire-ölelt meg.-Kereszt anyám Föld körüli útra indul és fél, hogy a kutyái éhen halnak ezért pár napra elmegyek Spanyol országba utána már megoldja valahogy. Furcsa családom van.

-Az a pár nap..pontosan mennyi idő?-szorult össze a torkom. Annyira sokat voltunk mostanság együtt Zaynnel elég rossz lesz ha elmegy.

-Nyugi! A tengerpart közelében van, úgy hogy szerintem el leszünk. 1 hét alatt lesz időnk felfedezni az egész környéket.

-Várj csak..Mi ez a többes szám?

-Ja bocs azt elfelejtettem mondani, hogy szeretném hogy velem gyere-vigyorgott.

-Hüü.-ennyit bírtam kinyögni.

-Na? Velem jössz akkor?

-Igen, igen igeen.-öleltem meg

-Úgy tervezz hogy holnap indulunk.

-Oké. Akkor viszont én most megyek. Össze kell pakolnom-nyomtam egy puszit a szájára.

-Vigyelek haza?
-Köszönöm drága vagy de...szerintem inkább most ne. Anyum a haját fogja tépni ha megtudja hogy elutazok veled. Nem akarom hogy végig keljen hallgatnod ahogy mondja a hülyeségeit.
-Rendben. Akkor holnap reggel érted megyek
-Oké. Szeretlek-léptem volna ki az ajtón
-Ohm Rebekah? Előbb öltözz fel és utána menj..szerintem-nevetett Zayn

-Nem rossz ötlet.-felmentem a szobába gyorsan felöltöztem és negyed óra múlva otthon voltam.

Becky szemszöge*
A Tv-t néztem és fagyit majszoltam mikor meg érkezett Rebekah. Túlzottan boldognak tűnt az elmúlt napokban történtekhez képest.
-Mitől vagy ennyire boldog?-kérdeztem
-Már az is baj ha jó kedvem van?
-Igazából..igen! Nagyon zavar. Ennyire nem érdekel hogy a családoddal mi van?!
Rebekah szemszöge*
-Becky! Nem értem mi bajod van. Itt kéne ülnöm ahogy te teszed és várod hogy mindenki sajnáljon. Bocs, de ez nálam nem jön be nem tudlak sajnálni már mondtam. Ez csak a te nyomorod. Örülök neki, hogy csak félig vagyok a rokonod-mosolyogtam

-Hogy lehetsz ennyire...
-Fejezd be a mondatot nyugodtan. Nem érdekel hogy mit gondolsz rólam. Anyáék itthon vannak?
-Elmentek.
-Nos akkor szépen megmondod nekik,hogy elmentem egy hét múlva jövök.
-Mért kéne megmondanom?
-Csak azért...nehogy kicsússzon a számon,hogy te meg Taylor mit csináltatok itt a kanapén.-kacsintottam..